Diákok dolgozatából idézünk. Fogalmazd meg, mi a hiba az alábbi mondatokban! a) A hömpölygő mondatokat olvasva zenét hallunk a szemünkkel. b) A hírhedt császár négy században uralkodott. c) Én egyedül írtam a fogalmazást, csak Julius Caesar meggyilkolásánál segített apukám. Javítsd ki a mondatot! d) Hazánkban már olyan fejlett a téglagyártás, hogy minden fejre esik egy.

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3434

Fogalmazz meg egy 10–12 mondatos történetet, amely ezzel a mondattal zárul: Oda se neki! A történet tartalmazzon párbeszédet (vagyis legyen benne legalább két megszólaló szereplő, akik egymással beszélnek)! Írásodnak adj címet is!

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3529

Fogalmazz meg egy 10–12 mondatos történetet, amely a következő mondattal zárul: Ezt már nevezem! A történet tartalmazzon párbeszédet (vagyis legyen benne legalább két megszólaló szereplő, akik egymással beszélnek)! Írásodnak adj címet is!

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3544

Elkezdtünk egy történetet. Folytasd a címnek megfelelően! Fogalmazásod 10–12 mondatból álljon! Eggyel többen Elkezdődött egy újabb év. Ez mindannyiunk életében nagy változást hozott, ugyanis…

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3559

Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a kérdésekre! Darvasi László: A hang története A Borzasztó együttes (részlet alapján) A Borzasztó együttes hihetetlen népszerűségnek örvendett. Persze, ahogy ez már lenni szokott, a Borzasztó az új szemléletű dalaival, szókimondó szövegeivel rendre jókora viharokat kavart, és botrányokat okozott. Sokan támadták az együttest, például öreg bácsik és nénik nyomban lekapcsolták a rádiót, ha abból a Borzasztó valamelyik száma harsogott. A fiatalok azonban imádták a Borzasztót. Hűségesen utánozták a fiúkat, ha azok hosszú hajjal jártak, ők is megnövesztették a sajátjukat, és ha piros cipőben topogtak a színpadon, másnap tele voltak az iskolák piros cipős gyerekekkel. A Borzasztó egyik leghíresebb száma a Májas hurka, véres hurka volt. „Májas hurka, véres hurka, Jaj, de durva, jaj, de durva! ↔t perc múlva, májas hurka, Jaj, de durva, jaj, de durva! Tíz perc múlva, véres hurka, Jaj, de durva, jaj, de durva!” A kolbászsütők felháborodottan tiltakoztak a zeneszámok hangvétele ellen, különösen a hurkás sláger zaklatta fel őket. A felháborodás végül olyan méreteket öltött, hogy egy napfényes délelőtt, amikor pedig sütögetni kellett volna, tömegesen vonultak a polgármesteri hivatal épülete elé, és ott petíciót nyújtottak át a zavartan toporgó Kukta Gerozán polgármesternek. A petícióban az állt, hogy a Borzasztó együttes kigúnyolta az ő hurka- és kolbászsütő tudományukat, ezért követelik, hogy a Borzasztó együttes tagjait tiltsák el a kolbász-, hurka-, virsli-, oldalas- és töpörtyűevéstől. a) Miért érezhették magukat megbántva a kolbászsütők? ………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. b) Mit jelent a petíció a szöveg szerint? Karikázd be a helyes válasz betűjelét! A) tiltakozó irat B) tüntetés C) forradalmi hangulatú vers D) hangfelvétel c) Melyik jelző illik leginkább a szövegre? Karikázd be a helyes válasz betűjelét! A) tudományos B) szomorú C) felháborodott D) humoros d) Milyen zenét játszhat a Borzasztó együttes? Karikázd be a helyes válasz betűjelét! A) klasszikus komolyzenét B) népzenét C) híres költők megzenésített verseit D) rockzenét e) Fejezd be a szöveg alapján a következő mondatot! Az együttes ellenzői azért érezhették találónak a „Borzasztó” nevet, mert ………………………………………………………………………………………….… ……………………………………………………………………………………………. f) Folytasd újabb két sorral a szövegbeli slágert! A szöveg megírásában kövesd a vers tartalmi és szerkezeti jellemzőit! ………………………………………………………………………………………….… …………………………………………………………………………………………….

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3571

Írj 10–12 mondatos fogalmazást az alábbi címmel! Ahol nagyon szeretek lenni

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3574

Fogalmazz meg egy 10–12 mondatos történetet, amely a következő mondattal zárul: Bátraké a szerencse! Vedd figyelembe, hogy a megadott mondat milyen helyzetben hangozhat el! Írásodnak adj találó címet!

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3604

Fogalmazz meg egy 10–12 mondatos történetet, amely a következő mondattal zárul: Állok elébe! Vedd figyelembe, hogy a megadott mondat milyen helyzetben hangozhat el! Írásodnak adj találó címet!

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3619

Írj egy 10−12 mondatos történetet az alábbi szavak, illetve a szókapcsolat felhasználásával! A szavakat tetszőleges sorrendben használhatod fel, és toldalékokkal is elláthatod, de minden szót fel kell használnod! Fogalmazásodnak adj a történetnek megfelelő címet! harsány, játszik, szikla, váratlanul, földbe gyökerezik a lába

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3649

Fogalmazz meg egy 10–12 mondatos történetet, amelynek indító mondatát megadtuk! Ügyelj arra, hogy fogalmazásod kapcsolódjon a kezdő mondathoz! Régóta vártam erre az elismerésre. ...............................................................

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3664

Fogalmazz meg egy 10–12 mondatos történetet, amelynek indító mondatát megadtuk! Ügyelj arra, hogy fogalmazásod kapcsolódjon a kezdő mondathoz! Sohasem gondoltam volna, hogy megvalósul az álmom! ............................

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3679

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Mikszáth Kálmán: Különös házasság (részlet) Valami kis keverék volt ez a Horváth a régi professzorból és a mesékből fölszítt vár- úrból. Igazi komikus hatást tett mindenkire. Az első leányát, a Rozáliát is, hogy adta férj- hez! Kész nevetség. Szép termetes leány volt, akárcsak a régi királyasszony, a Mária Teré- zia. Nagy híre volt mindenütt, mint gazdag partinak, s jöttek mindenfelől az udvarlók, mint mézre a darazsak. A gőgös újgazdag kijelentette, hogy megveti a rangot, a szárma- zást és a vagyont, hanem csak olyan okos embernek adja a lányát, aki három kérdést meg- fejt, amit ő ad föl. (Nyilván hallotta a mesékből, hogy három aranyalmát kellett levágni előbb karddal a leventének, aki a várúr lányát megkapta.) Hát jött is egy fiatalember Bécsből, valami nagyeszű, aki megkérte. Azt mondták, roppant jövője van, még kancellár is lehet belőle. Ilyenféle hír előzte meg jöttét. Hát jól van, meghallgatta Horváth a fiatalember kérését nyájasan, s megmarasztotta ebédre, délutánra ígérvén a választ. Asztal fölött beszélgetett vele mindenféle, a tárgyhoz nem tartozó dolgokról. Elmondta, hogy azelőtt ő is megfordult néhányszor a birodalmi fő- városban, és hogy mindig a „Matschaker-Hof”-ba szokott szállni. Ebből kifolyólag aztán elkezdte beszélni, hogy milyen érdekes eseményből keletkezett a Matschaker-Hof elneve- zése. Hát úgy keletkezett, hogy mikor, azt mondja, a vendégfogadó fundamentumát ásták, találtak egy pléhládát, mélyen a földben. Kiássák, kiemelik, fölnyitják, hát több kisebb- nagyobb matschakerek voltak benne. Innen lett, öcsémuram, az elnevezés. A fiatalember nagyon figyelmes arcot vágott, és nagyon megelégedettnek látszott, hogy hát megtudta az elnevezés okát, egyéb észrevétele nem is volt. Gondolta türelmetle- nül, íme, egy ostoba anekdota – menjünk tovább. Az anekdota ostoba, sőt már akkor se volt új, hanem Horváth uram azontúl egyszerre hűvös lett iránta, és ebéd után kijelentette, hogy igen sajnálja, de a leány még nagyon fia- tal, még nem adja férjhez. – Ah, uram – szólt a fiatalember elszomorodva –, ez csak kifogás, vallja be. Érzem, hogy elégedetlenséget vontam magamra valamiben. Mondja meg, kérem, őszintén. Horváth megfogta a fiatalember kabátgombját, ez volt a kereskedői szokása, ha valaki- vel bizalmasan beszélt. – Hát lássa, unokaöcsém, magából sohase lesz az, aminek én képzeltem. Magában nincs igazi tanulási vágy, de ahelyett van nagyképűség. Magának tehát nincs nagy jövője. – De uram, hogyan állíthatja azt így egyszeribe? – Hogyan? Hát tudja ön, fiatalember, mi az a matschaker? Ön elpirul. Nem tudja. Sohase piruljon azért. Lássa, én se tudom, mi a matschaker. A különbség köztünk csak az, hogy én megkérdeztem volna: amit én nem tudok, azt én megtanulom, de nem vágok hoz- zá olyan képet, mintha tudnám. (Egy szó, mint száz, a fiatalember menyasszony nélkül ment vissza Bécsbe, de leg- alább többet tudott egy anekdotával.) a) A felsorolt tulajdonságok közül melyek nem jellemezték Horváth urat? Húzd alá! furfangos, képmutató, óvatos, gazdag, pénzsóvár, különc b) Fogalmazd meg, miért hasonlítja a történet Horváthot egy várúrhoz: .......................................................................................................... egy professzorhoz: ................................................................................................. c) Igaz vagy hamis? Karikázd be a megfelelőt! A) Horváth úr azért meséli el az anekdotát, mert kíváncsi, hogy mennyire művelt a fiú. igaz – hamis B) Rozália apja azért nem adja a fiatalemberhez a lányát, mert az még nagyon fiatal. igaz – hamis C) Az újgazdag Horváth olyan kérőt keresett a lányának, akit komolynak és megbízha- tónak tartott. igaz – hamis d) A történet szereplői közül ki ismeri pontosan a matschaker szó jelentését? e) Miért nem kérdezte meg a fiatalember, hogy mi az a matschaker? f) Kinek a véleményét tükrözik az alábbi mondatok? (Soronként húzd alá a megfelelő választ!) A) Kész nevetség. (1. bekezdés) az elbeszélőét Rozáliáét a fiatalemberét B) Íme egy ostoba anekdota – menjünk tovább. (4. bekezdés) az elbeszélőét a közvéleményét a fiatalemberét

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3708

Írj 10–12 mondatos fogalmazást az alábbi címmel: Legemlékezetesebb ajándékom Színesen, élményszerűen mutasd be, hogy melyik ajándékod volt a számodra a legemléke- zetesebb, és miért! Az ajándékot kaphattad, de adhattad is – fogalmazd meg tehát az aján- dékozás történetét, körülményeit!

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3709

Írj egy 10–12 mondatos fogalmazást, amely a megkezdett történetet folytatja és lezárja! A szereplők neve, kora, kapcsolatai (rokon, barát, barátnő, ismerős, lakótárs stb.) szabadon választhatók. Az elmúlt napokban levert és zárkózott volt. Nem szívesen beszélgetett senkivel sem. Ha megkérdezték, mi baja van, csak annyit mondott: − Semmi. Aztán történt valami, ami kizökkentette ebből az állapotából…

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3724

Írj egy 10–12 mondatos fogalmazást, amely a megkezdett történetet folytatja és lezárja! A szereplők neve, kora, kapcsolatai (rokon, barát, barátnő, ismerős, lakótárs stb.) szabadon választhatók. Az ajándékboltban nézelődött. Születésnapi meglepetést akart vásárolni valakinek, akit nagyon szeretett. Nézegette a drágán kínált, mutatós tárgyakat, de egyiket sem tartotta megfelelőnek. Ekkor elhatározta, hogy nem pénzen vett ajándékkal fog kedveskedni. Eszébe is jutott egy remek ötlet…

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3739

Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! A képregényről A magyar kultúrában nem mindig volt jelentős szerepe a képregényeknek. Amikor megjelentek a történeteket rajzok sorozatában elbeszélő füzetecskék, elsősorban a legfiatalabb korosztály számára készültek. A világ más tájékán azonban már megjelenésekor nagy jelentősége volt a képregénynek a tömegek kulturális igényének a kielégítésében, vagy ahogy külföldön nevezik, a comics-nak. Nyugat-Európában vagy még inkább az Amerikai Egyesült Államokban hódított és hódít még manapság is ez a műfaj. Hogy milyen erőteljesen befolyásolta a tömegek ízlését, világlátását a képregény, jól példázza Fritz Langnak, a fasizmus elől az USA-ba emigrált német rendezőnek az esete. Lang olyan közönségfilmet akart készíteni, amely az amerikai kultúrában, történelemben gyökerezik, ehhez viszont nem Amerika történelmével foglalkozó tudományos munkákat olvasott, hanem comics-okat, képregényeket. Ugyanis az amerikaiak tudatában saját történelmükről nem a tudomány által feltárt tények éltek, hanem a képregényekben megjelenített történelemkép. A képi mesélésnek a távoli múltba nyúlik a története. Gondoljunk a régi keleti kultúrákra, a sumér, asszír képi ábrázolásra vagy az írás kezdeti formáira, a képírásra, amikor leegyszerűsített ábrák rajzolásával rögzítették az emberek a mondandójukat. A görög vázafestészet istenek és hősök tetteinek megörökítésében összefüggő történeteket mesél el. Monumentális előzménye – egyik őse – a képregényeknek a híres Bayeux-i faliszőnyeg, amely majdnem hetven méter hosszúságú, és Hódító Vilmos történetét ábrázolja 58 epizódban. A könyvnyomtatás feltalálásával a képi ábrázolás elterjedésének új útja nyílt meg, a képek sokkal könnyebben voltak sokszorosíthatók. A képregények elterjedésében azonban az igazi áttörést a napilapok hozták. Az amerikai újságokban kezdettől fogva hatalmas szerepe és tere volt az illusztrációknak. A képes vasárnapi mellékletek érték el a legnagyobb sikert. Ezek a mellékletek folytatásokban közöltek kalandos képtörténeteket. Amelyik lap a legkedveltebb illusztrátort dolgoztatta, bízvást számíthatott nagyszámú olvasóközönségre. (Karácsony András nyomán) a) A megfelelő szövegrész kikeresésével határozd meg a képregény fogalmát! ……………………………………………………………………………………………… b) Igazak vagy hamisak a szöveg alapján az alábbi állítások? Húzd alá a megfelelőt! I. A képregényeknek a tömegek művelésében semmi szerepe nincs. igaz hamis II. Az ókori kultúrákban már fellelhető a képregények előzménye. igaz hamis III. Az amerikai képregények hitelesen ábrázolták a tudomány által feltárt történelmi tényeket. igaz hamis IV. Az amerikai újságoknak üzleti szempontból is fontossá vált, hogy sorozatban közöljenek comics-okat. igaz hamis c) A szöveg szerint melyik alkotás a legnagyobb előzménye a képregényeknek? ……………………………………………………………………………………………… d) Mit jelent az, hogy a könyvnyomtatás új utakat nyitott a képi ábrázolás elterjedésének? ……………………………………………………………………………………………… e)A műfaj megjelenésekor kiknek szánták elsősorban a képregényeket hazánkban és az USA-ban? hazánkban: …………………………………………… USA-ban: ……………………………………………. f) Fritz Lang számára miért volt különösen fontos új hazájában a képregények megismerése? Húzd alá a helyes választ! a képi ábrázolás érdekelte nyelvtanulását segítette megismerte belőle az amerikaiak történelemképét ez volt a hobbija így kevesebbet kellett olvasnia g) Mit jelent az illusztrátor szó? ………………………………………………………………………………………………

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3798

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Tóth Krisztina: Űrcica (részlet alapján) Aki állatokkal osztja meg az életét, az pontosan tudja, hogy minden cica és kutya külön egyéniség, a gazdik pedig sajátos, nehezen leírható fajt alkotnak. A gazdi nem teljesen ember, hanem kicsit maga is állat: hajlandó elragadtatottan bámulni a macskájától ajándékba kapott kövér gilisztát, hogy aztán egy óvatlan pillanatban visszavigye a kertbe. (A gazdi gyereke ilyenkor kimegy, megvigasztalja a sokkos kukacot, és ujjal előfúr neki, hogy könnyebben vissza tudjon mászni a földbe.) A cica pedig boldog, mert végre ő is adhatott valami finom falatot a kétlábúaknak, akik láthatóan hamar el is fogyasztották – hiszen a giliszta eltűnt! Poci macska egyébként kifejezetten igényelte, hogy kétlábúszámba vegyék: étkezéseknél helyet foglalt egy széken, esti mesénél pedig a paplanra kucorodva hallgatta, mi lesz Ruminivel a következő fejezetben. Ez lehetett a kedvenc könyve – hát persze, csak egér és patkány szerepelt benne! Kis Nicolas kalandjai kevésbé érdekelték, a Harry Pottert pedig tényleg csak a kétlábúak kedvéért hallgatta. Nyaranta vadul kergette a legyeket és mindenféle más repülő lényeket. A tollasokról többször próbáltuk őt lebeszélni: figyelmesen hallgatott és hümmögött magában. Pontosan tudta, hogy mi is meg szoktuk enni a Tollas Csipogókat, bár azt nem sikerült megfigyelnie, miként kapjuk el őket. De a csontot neki adtuk, nem értette hát, neki miért jár szidás, ha néha ő is hazahoz egyet. A kétlábúakat nehéz volt megérteni, de Pocika mindent megtett, hogy eleget tegyen különös rigolyáiknak. Ők az asztalról ettek, de ha ő megpróbált alkalmazkodni, és ugyanígy cselekedett, akkor a földre zavarták. Saját maguktól befeküdtek az erős szagú vízbe, de amikor ő beleült az üres fürdőkádba, kivették onnan. Maguk elé tartották az újságlapot, ő pedig a mancsával próbálta lesimítani az oldalakat, hogy megmutassa az újságpapír egyetlen értelmes felhasználását. A kétlábúak nem értették, hogy az újságra rá kell feküdni, pedig számtalanszor megmutatta nekik. Ennek ellenére szerette őket, a nagyobbik kétlábút, aki a tükör előtt erős szagokkal büdösítette magát, hogy ne ismerjék fel. Reggelente vadászni indult, a virágillatú rejtőszag mellé az arcát is összemázolta. A vadászat sikeres volt, este mindig zsákmánnyal jött haza. És szerette Poci a kisebb, Marci nevű kétlábút, akinek macskaneve van, és kicsit ért az állatok nyelvén. Poci esténként lefeküdt a párnájára, és figyelmesen hallgatta, hogy mit dünnyög neki a kis kétlábú, miközben simogatja a hátát. a) A történetben kétféle nézőpont jelenik meg. Írd be ezeket a táblázatba, majd írd melléjük azoknak a példáknak a betűjelét, amelyek igazolják megoldásodat! A) segít a gilisztának visszajutni a kertbe B) asztalnál enni különös rigolya C) az újság nem olvasásra való nézőpont a példák betűjele b) Írj két példát a szövegből, ami azt bizonyítja, hogy a macska úgy viselkedik, mintha ember lenne! c) Milyen tevékenységet végez otthon reggelente a cica gazdája? d) Milyen élőlényeket jelölnek a következő nevek? A szöveg alapján a lehető legpontosabban válaszolj! Rumini: .......................................................................................................................... Tollas Csipogó: ............................................................................................................. Marci: ............................................................................................................................ e) Rakd sorrendbe az esti meseként hallgatott történeteket aszerint, hogy Poci cica melyiket mennyire szereti! Kezdd a legkedveltebbel! 1. .................................................................................................................................... 2. .................................................................................................................................... 3. .................................................................................................................................... f) Melyik rokon értelmű szó felel meg a szövegben a következő kifejezéseknek? A megadott szónak megfelelő alakot írd le! hóbort: ........................................................................................................................... megrázkódtatás: .............................................................................................................. g) „A vadászat sikeres volt, este mindig zsákmánnyal jött haza.” Kire vonatkozik ez a mondat, és mi lehetett a zsákmány?

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3843

Olvasd el figyelmesen a következő két szöveget, majd oldd meg a feladatokat! A Normafa története két internetes forrás alapján Első szöveg: A Normafa lejtőjének tetején állt egy vén bükkfa, amely egy monda szerint Mátyás király születésekor sarjadt. Több ízben villámcsapás érte. Írók, költők, művészek kedvelt kirándulóhelye volt. Társai mulattatására 1840-ben itt énekelte Bellini Norma című operájának nagyáriáját Schodelné Klein Rozália, európai hírű énekesnőnk. Ettől kezdve a korábban Viharbükknek nevezett fát Normafának nevezték. A korhadt faóriás 1927. június 19-én, vasárnap délelőtt dőlt ki. Később egy oszlopra erősített tábla Devecseri Gábor soraival jelezte, hogy ott állott a Normafa. Emlékére a főváros 1962-ben egy új bükkfát ültetett, az eredeti fa helyén ma emléktábla áll. A kidőlt fatörzset a Margit-szigeti artézi forrás medencéjében helyezték el, hogy a mészköves bevonat örök időkre konzerválja. Időközben azonban megfeledkeztek róla, és a vízesés falához támasztott törzset a rárakódott, vastag mészbevonat elválaszthatatlanul odakötötte a falhoz, ma is ott látható. (http://www.normafa.hu/) Második szöveg: A Normafa eredetileg egy terebélyes öreg bükk volt, mely alatt a mondák szerint még Mátyás király is megpihent, egy másik változat szerint pedig a király születésekor sarjadt ki a fa. A fát többször is villámcsapás érte, majd 1927. június 19-én egy villám végleg elpusztította. A fa és környéke a Nemzeti Színház tagjainak igen kedvelt kirándulóhelye volt. A színészek, amikor nem volt színházi előadás, ide jártak pihenni. Maga a fa arról kapta a nevét, hogy egy alkalommal, 1840-ben Nyáry Pál átnyújtotta Schodelné Klein Rozália világhírű operaénekesnőnk részére a közönség ajándékát, egy ezüstsarlót, aki ekkor örömében elénekelte a címszereplő nagyáriáját Bellini Norma című operájából. Ennek az eseménynek az emlékét őrzi a Normafa elnevezés. A fa neve eredetileg Viharbükk volt, de Gettinger Tivadar 1865-ben megjelent német nyelvű útikönyve már Normafa néven említi. Később a fatörzs csonkját a főváros konzerválni szerette volna, ezért a Margit-szigeti artézi forrás vízesése alá helyezték, hogy a meszes víz idővel rárakódó mészköves bevonata örök időkre konzerválja. Sajnos a híres fa csonkja ennek ellenére elkorhadt. A Budapesti Művész és Opera Sportkör 1962-ben új bükkfát ültetett, és 1967-ben emléktáblát is emelt. Az emléktáblán a Normafa története és Devecseri Gábor (1917-1971) pár soros verse olvasható a Normafáról. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Normafa) a) Ki volt Norma? ............................................................................................................. b) Döntsd el az alábbi állításokról, hogy melyik szövegben fordulnak elő! Írd a pontsorra a megfelelő számot! 1) az 1. szövegben szerepel 2) a 2. szövegben szerepel 3) mindkettőben szerepel A) A fa egy monda szerint Mátyás király születésekor sarjadt. ................. B) A fát véglegesen egy villámcsapás pusztította el. ................. C) A fa emlékére a főváros új fát ültetett. ................. D) A fának korábban Viharbükk volt a neve. ................. c) Igaz vagy hamis? Karikázd be a megfelelőt! I. Devecseri Gábor jelen volt azon a kiránduláson, amelyiken Schodelné énekelt. IGAZ – HAMIS II. A Margit-szigeti meszes artézi vízzel akarták tartósítani a fa csonkját. IGAZ – HAMIS d) A második szöveg alapján milyen sorrendben követik egymást az alábbi események? Számozd be! Kezdd a legkorábbival! Nyáry Pál ajándékot nyújt át Schodelnénak. ..................................... A fa végleg elpusztul. ..................................... Írásban olvasható a Normafa név. ..................................... e) A két szöveg a történet egyes elemeit nem egyformán meséli el. Keress két példát a különbségekre, és töltsd ki a táblázatot a megfelelő, különböző információkkal! az első szövegben: a második szövegben: 1. példa: 2. példa:

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 7632

Olvasd el figyelmesen az alábbi szövegeket, majd oldd meg a feladatokat! Luca-napi népszokások (1) Szent Luca a legenda szerint keresztény hitéért halt vértanúhalált, neve a latin „lux”, azaz fény szóból származik. Ünnepnapja a Gergely-naptár bevezetése előtt az esztendő legrövidebb napja, egyúttal a téli napforduló kezdete volt. Ezért december 13-a tele van olyan tilalmakkal, jóslásokkal, amelyek befolyással vannak a következő esztendőre. (2) A magyar néphit szerint Luca alakja kettős, egyrészt kapcsolatos a legendabeli Szent Lucával, másrészt egy boszorkányszerű, rontó nőalakkal. Ez utóbbi kísértetszerű jelenség, aki emberek, állatok kárát okozhatja. Ezért Luca napját az egész magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották, így különösen a boszorkányok rontása ellen kellett védekezni. (3) Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi szokás, hiedelem, jóslás, tiltás kapcsolódna, mint december 13-ához. Ez a nap éppúgy alkalmas volt termékenység varázslására, mint házasság- és időjóslásra vagy bizonyos női munkák tiltására, ez utóbbi azt jelentette, hogy Luca napján régen tilos volt fonni, sütni, mosni. (4) A Luca-naptár szerint a következő esztendő januárjában olyan idő lesz, mint Luca napján, februárban olyan, mint Luca másnapján, és így tovább egészen karácsonyig, ami a következő decemberi időjárásra utal. Az időjárásra a székelyek hagymából jósoltak. A vöröshagymából lefejtettek 12 réteget, ez az év egy-egy hónapjának felelt meg. Mindegyikbe egy kevés sót szórtak, s amelyikben elolvadt, az a hónap esősnek ígérkezett, a többi száraznak. Luca-napkor vetik a Luca-búzát, amely ha karácsonyra kizöldül, jó termés várható. (5) Ehhez a naphoz kötődik a legismertebb hagyomány, a Luca-szék készítése. Ekkor kezdték el faragni, de minden nap csak egyetlen műveletet volt szabad rajta elvégezni, és karácsony szentestéjére kellett elkészülnie. Azon az éjszakán a misére magukkal vitték, hiszen ha ráálltak, megláthatták a boszorkányokat. (6) Luca napjának hajnalán volt szokásban a lucázás vagy kotyolás, ilyenkor a gyerekek körbejárták a házakat, és szalmán térdepelve mondókákkal bő termést ígértek kisebb ajándékokért cserébe. Szabó T. Anna: Lucázás Luca napján nincsen munka, Az év legsötétebb napján dolgoztatok eleget! egy kis tavasz kell nekünk: Ne mossatok, ne fonjatok, Karácsonyra kizöldülő ne süssetek kenyeret! Luca-búzát keltetünk! Luca napján kilenc fából Hidegen és sötétségen Luca-széket kezdjetek, győz a gyertya, győz a fény – bikaszarvú boszorkányok, nincsen ördög, sem boszorkány mostantól reszkessenek! az angyalok ünnepén! (A feladathoz igazított szöveg, forrásai: http://szabotanna.com/versek/gyerekversek; http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz; wikipedia.org/wiki/Luca-napi_szokások) a) Írj le két olyan információt a Luca-nappal kapcsolatban, amelyik a versben és a prózai szövegben is szerepel! 1. információ: .................................................................................................................. 2. információ: .................................................................................................................. b) A két szövegből kiderülnek a Luca-szék készítésének a szabályai. Írj le ezekből hármat! c) A 4. bekezdés alapján melyik hónap időjárása jósolható meg december 15-e időjárásából? d) Milyen ellentét van a Luca név jelentése és Luca napja között? Fogalmazd meg egy mondatban! e) Ezt az ellentétet a versben milyen szópárok (fogalompárok) fogalmazzák meg? Írj ki egy példát! f) A magyar néphit szerint milyen kettősséget hordoz Luca alakja? g) A Luca-naphoz köthető állítások közül írd a megfelelő példa betűjelét az alábbi fogalmakhoz! hiedelem: …………… jóslás: …………… tiltás: …………… A beírandó példák: A) ezen a napon az asszonyok nem sütöttek kenyeret B) a Luca-székről meglátni a boszorkányt C) Luca-búza ültetése h) Igaz vagy hamis? Karikázd be a megfelelőt! A) Ha valaki december 13-án ráállt a Luca-székre, megláthatta a boszorkányokat. IGAZ – HAMIS B) Luca napja a Gergely-naptár szerint az év legrövidebb napja. IGAZ – HAMIS C) A gyerekek kisebb ajándékokat osztogatva járták körbe a házakat. IGAZ – HAMIS

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 10494

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Így nyaraltak az ókorban (1) Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a nyaralás és a turizmus az újkor embereinek kiváltsága volt. Valójában a pihenés, gyógyulás vágya, az ismeretlen tájak iránti kíváncsiság egyidős az emberiséggel. (2) Betegek már az ókorban is voltak, és ők is szerettek volna meggyógyulni. A leghíresebb „szanatórium” Epidauroszban volt, ahol állítólag a gyógyítás istene, Aszklépiosz született. Az ókori görögök azt gondolták, hogy ezen a helyen gyógyító álom száll a betegekre. Ezért itt töltöttek egy éjszakát, és másnap az álmukat elmesélték Aszklépiosz papjainak, akik ebből következtetéseket vontak le a jövőre nézve. A papok rendszerint terápiás hatású fürdőt vagy testmozgást is előírtak, amelyet Epidauroszban meg is lehetett valósítani. A lelki terápiát pedig a helyi színház szolgáltatta, ugyanis a görögök terápiás hatást tulajdonítottak a drámajátékoknak. (3) A rómaiak abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy hatalmas birodalmukban bárhová is utaztak nyaralni, belföldön maradtak. Ezt ki is használták, különösen az után, hogy Pompeius, aki a Kr. e. I. században élt, megtisztította a Földközi-tengert a kalózoktól. Persze az utazás azért így sem volt veszélytelen: rablók, kalandorok bármikor rátörhettek a gyanútlan emberekre, a viharok pedig akármikor a tenger fenekére száműzhették őket. Ennek ellenére igen forgalmasak voltak a birodalom útjai, hiszen ehhez minden megvolt: kiváló, kövezett utak, egymástól napi járásra elhelyezkedő fogadók, ahol ételt, italt kaphattak a vendégek, némelyikben pedig még éjszakára is meg lehetett szállni. A fogadók falai vendégkönyvként is funkcionáltak, ahová a vándorok felfirkálták a véleményüket. A rómaiaknak térképeik is voltak, amelyeken nemcsak az utakat, de a távolságokat és a fogadókat is feltüntették. Még útikönyvek is készültek a római turisták számára, persze nem könyvformátumban, hanem tekercseken. Egy Pauszaniasz nevű görög utazó Kr. u. 160 körül elkészítette az ókori Görögország útleírását a római turisták számára. (4) Csoportos utazásokra is lehetőség volt, amelyeknek során idegenvezetést, ételt, italt, szállást is kínáltak a szervezők. „Klasszik csomagjuk” elsősorban a gazdagabb rómaiak körében volt népszerű. Természetesen Rómából indultak, majd lementek Nápoly környékére, itt megnézték a kedvelt üdülőhelyeket, kicsit pihengettek, majd átkeltek Görögországba, mert számukra ez jelentette a kultúrát. Ámuldozva csodálták Athént, felmásztak az Akropoliszra, sétáltak az agorán, és ha kedvük úgy tartotta, hajóztak egyet az Égei-tengeren. De ha igazán tengerparti pihenésre vágytak, akkor Kis-Ázsiába utaztak, mert ott épültek ki a felkapott tengeri üdülőhelyek. Gyakran látogattak el Trójába is, ugyanis a rómaiak csodálták a trójai háborúban részt vevő hősök ezeréves történeteit, amelyeket Homérosz eposzaiból ismertek. (5) Az utazás megkoronázását a rómaiak számára az egyiptomi Alexandria jelentette. Bolyongtak a bazárban, jósoltattak maguknak a mágusokkal, majd megcsodálták a gízai piramisokat. Sokan hajóra szálltak, és a Níluson indultak tovább délre, le egészen a Királyok völgyéig. (6) A Kr. e. II. században összeállították az ókori világ hét csodáját, amelyek a gazdag rómaiak számára rendkívül vonzó látványosságnak számítottak, és pénzük is volt ahhoz, hogy meglátogassák ezeket a nevezetességeket. Természetesen a kor utazási viszonyait ismerve ezek a körutak nem két hétig, hanem inkább két-három évig tartottak. a) Melyik bekezdés illusztrációi lehetnek a következő képek? Írd a megfelelő sorszámot a pontvonalra! A) ……………….. B) ……………….. Egy ókori színház C) ……………….. Az athéni fellegvár makettje D) ……………….. b) Mi minden könnyítette meg a rómaiak számára az utazást? Írj 2 példát! c) Sorszámozással állítsd időrendbe az alábbi eseményeket! Kezdd a legkorábbival! ............. a trójai háború ............. az ókor 7 csodájának összeállítása ............. útikönyv a Hellászba utazók számára ............. a Földközi-tenger megtisztítása a kalózoktól d) Milyen célból utazgattak a rómaiak? Legalább 2 különböző példát említs! e) Igaz vagy hamis? Karikázd be a megfelelő választ! A) Mivel a rómaiaknak sok pénzük volt, ezért utazásaik akár 2–3 évig is eltarthattak. IGAZ – HAMIS B) A tengeri utazások Pompeiusnak köszönhetően teljesen veszélytelenek voltak. IGAZ – HAMIS C) A fogadókban az utazók vendégkönyvekbe jegyezhették bele az üzeneteiket. IGAZ – HAMIS D) A rómaiak Homérosz műveiből ismerték a trójai háború történetét. IGAZ – HAMIS f) Melyik idegen eredetű kifejezés jelenti a szövegben a következőket? gyógymód, gyógykezelés: .......................................................... az egyik népszerű utazási ajánlat (kínálat): ..........................................................

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 9974

Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Kincsesláda (1) Ismeretterjesztő és egészséges hobbi a geocaching (amelyet magyarul geokesingnek ejtünk), azaz az elrejtett tárgyak felkutatása. Ennek a természetjáró szabadidős tevékenységnek a neve a görög geo, azaz a föld, illetve az angol cache, azaz a rejtekhely szavakból tevődik össze. Olyan foglalatosságot jelent, amely a természetben a kincskeresés ősi szenvedélyével egyesíti a modern technikát. (2) A játék lényege végtelenül egyszerű: egy jól lezárt ládikát a játékos elrejt egy általa kiszemelt, megismerésre, felfedezésre érdemesnek ítélt helyen, és egy GPS-készülékkel rögzíti ennek a helynek a koordinátáit. Ezeket az adatokat feltölti a Geocaching Egyesület weboldalára, majd a regisztrált játékosok letöltik azokat GPS-készülékükre vagy mobiltelefonjukra, és megkeresik a rejtekhelyet. A geocaching több hobbi művelői számára is élményt nyújt, hiszen a ládaoldalakon rengeteg hasznos kulturális háttérinformáció található, a technológiai újdonságok iránt érdeklődők tökélyre fejleszthetik a GPS vagy az okostelefon térképes alkalmazásait, aki pedig a fizikai kihívásokat keresi, annak a kerékpáros és a hegytetőkre invitáló ládákat ajánlják. Mindegyik geoláda egy-egy látványosság – természeti kincsek, épített és ipari örökségek – közelében található. (3) A hagyományos geoláda, vagyis a kincsesládikó egy vízhatlan doboz, benne egy-egy magyar és angol nyelvű szabványüzenettel azok számára, akik csak véletlenül botlanak bele a csomagocskába. Mindig tartalmaz a ládikó naplófüzetet íróeszközzel, valamint kisebb ajándékokat (kincseket), amelyek a megtalálót illetik. Ám ezeket csak akkor illik elvinni, ha a sikeres kincskereső hozott helyettük másikat. A ládába tilos élelmiszert, édességet helyezni, egyrészt, mert ezek hűtés nélkül tönkremehetnek, másrészt odavonzzák a közelben élő állatokat, amelyek megrongálhatják a ládát vagy annak környékét, ráadásul meg is betegedhetnek a tartalmától. A naplófüzet tartalmazza a láda adatait: nevét, földrajzi koordinátáit, felfedi, hogy ki és mikor rejtette el a kincset, továbbá megad egy jelszót. A megtaláló ez utóbbival tudja bizonyítani, hogy rálelt a kincsre. A füzetbe röviden fel kell jegyezni a megtalálás pontos idejét és a megtaláló nevét. Végül az ajándékcsere után a ládát vissza kell tenni eredeti helyére. Törekedni kell a kincs alkalmas, de nem feltűnő álcázására, ám tilos a geoládát elásni, illetve olyan módon elrejteni, amely eleve kizárja a célirányos keresés sikerességét. (4) Létezik extrém kincskeresés is, például barlangban, amikor kúszni-mászni kell egészen szűk réseken át. Ez a legnehezebbek közé tartozik, és óvatosságot igényel. Ám a nagyközönség a legtöbbször betonozott úton jár, ezért a kincskeresésnek ezt a formáját sokan csak „nyakkendős túrának” hívják. (5) Megállapíthatjuk, hogy a geocaching esetében nem egyszerűen természetjárásról, hanem sokkal többről van szó. Az egyesület együttműködési megállapodást kötött a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, amelynek célja, hogy a természetjárók felfedezzék az ország rejtettebb zugait és kincseit. Magyarország tehát sokkal izgalmasabb, mint amilyennek gondoljuk, a kincskeresés csupán jó ürügy, hogy kicsik és nagyok felkerekedjenek kirándulni. a) Válassz egyet a geocaching magyar elnevezései közül! Húzd alá és magyarázd meg a kifejezést a saját szavaiddal úgy, hogy utalsz az összetetétel mindkét tagjára! A választható kifejezések: rejtekjárás, terepládászat, kincsportya b) Mi mindent tartalmaz egy szabályos geoláda? Húzd alá a megfelelőket! toll vagy ceruza – ajándék csoki – játékszabály – naplófüzet – térkép – ismertető egy látványosságról c) A geocachinget sokan alkalmazzák az iskolai oktatásban is. Mit gondolsz, melyik tantárgy hasznos kiegészítése lehet ez a hobbi? Válaszodat a szöveg alapján indokold! d) Miért szükséges a láda megtalálójának feljegyeznie a jelszót? e) Keresd meg a szövegből a meghatározásoknak megfelelő kifejezéseket, és írd azokat a pontsorra! A) a kincskeresésnek egy könnyebb formája, amihez nem szükséges túraöltözet: B) játékben részt nem vevők tájékoztatására szolgáló információ: f) Állapítsd meg, hogy a cikk alapján igazak-e vagy hamisak az alábbi állítások! A helyes választ karikázd be! A) A megtalálót feltétel nélkül megilleti a ládába rejtett ajándék. IGAZ – HAMIS B) A geoládát jól látható helyen kell elhelyezni. IGAZ – HAMIS C) A ládára kizárólag egy tájékozódásra alkalmas eszköz segítségével lehet rábukkanni. IGAZ – HAMIS g) Az alábbi képek, ábrák leginkább melyik bekezdés illusztrálását szolgálják? Írd a bekezdés számát a kép melletti pontsorra! A) ..................... B) ..................... C) .....................

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 10064

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! A labdarúgás története (1) Kínai kezdet A sportág – mai tudásunk szerint – legősibb formája már a kínai forrásokban is szerepelt. Kr. e. 2000 körül Huang-ti császár a gyalogos katonák kiképzésében használta, hogy gyorsaságukat, ügyességüket és találékonyságukat fejlessze. A rabszolgák kivételével az egész nép körében elterjedt a játék. A szabályokról annyit tudni, hogy a játéktér közepére egymástól kb. 4 méter távolságra két kb. 4 méter magas bambuszrudat állítottak, közéjük hálót feszítettek. A háló felső részére egy 60 cm átmérőjű nyílást vágtak, ez volt a kapu. A háló két oldaláról rúgással, öklözéssel, fejelve, háttal vagy mellel érintve kellett a kapuba juttatni a labdát, amelyet tollal és állati szőrrel tömtek ki, s nyolc bőrdarabból varrtak össze. (2) Japán hagyományok Kínai mintára Japánban is megjelent e sport őse kemari néven. Jelentős különbség azonban, hogy itt kezdetben csak a főnemesség kiváltsága volt a játék, majd a miniszteri rangú hivatalnokok is részt vehettek benne. A szabályok szerint 4-6 játékos kimonóban körbeállt a pályán, a feladat az volt, hogy a labdát lábbal minél tovább a levegőben tartsák. (3) A középkori foci A középkori Angliában és Franciaországban tömegfootball, illetve határlabdázás néven találkozhatunk vele. A játék eredete a rontásűző mágia pogány szokásaiban keresendő. Hitük szerint, ha egy télutói vagy tavaszi napon a rontásból származó veszedelmeket egy bőrbatyuba „gyömöszölik”, és a falvak apraja-nagyja részvételével kirugdossák a faluból, akkor meg is szabadulnak ezektől. A 14. században mindkét országban betiltották a játékot durvasága miatt, gyakran emlegették „ördögi mulatságként”, büntetésként pedig börtönnel fenyegették a futballozókat. (4) Ezzel egy időben megjelent Firenzében a calcio, Európában az első elkerített városi pályán zajló, mérkőzésvezető által irányított csapatjáték. Egy-egy csapat 27 főből állt, és a másik fél várát jelképező sátorba kellett belőni a labdát. A játékosok szigorúan meghatározott rend szerint álltak fel: elöl 15 csatár, a második sorban 5 fedezet, mögöttük 4 védő, a negyedik sorban megint 3 védő, akik közül a középső volt a kapus. Egyedül csak ő vehette a kezébe a labdát, a többiek rúghatták, vagy ököllel üthették. A sátrak mellett zenekarok is voltak, zeneszó mellett zajlott a mérkőzés. (5) A modern labdarúgás A mai értelemben vett labdarúgás az 1820-as években az angol diákok körében virágzott fel. A korábbiaktól annyiban mindenképpen eltért, hogy tiltották a túlzott durvaságot, és pontosan meghatározták a pálya nagyságát. 1857-ben alapították meg az első amatőr futballegyesületet, az FC Sheffieldet. 1895-ben adták ki a lényegében mai napig érvényes hivatalos játékszabályokat, ez lehetővé tette a játékosok tevékenységének összehangolását és a feladatok megosztását. Az első világbajnokságot 1930-ban rendezték Uruguayban. 1928-ban a francia Jules Rimet és Maurice Delaunay azzal az ötlettel állt elő, hogy a nemzeti válogatottak világbajnokságon mérjék össze az erejüket. Az ötlet két év múlva valósággá vált, 1930 júliusában már össze is csaptak a különböző nemzetek csapatai. Ekkor Argentínát legyőzve a házigazdák lettek a világbajnokok. a) Ki nyerte az első futball-világbajnokságot? ..................................................................... b) Melyik országban korlátozták leginkább a játékban részt vevők körét? ......................... c) Miért nevezték a középkorban határlabdázásnak is a játékot? d) Melyik ország vagy város játékában volt cél a labda „kapuba” juttatása? Húzd alá a két helyes választ! Kína – Japán – középkori Anglia/Franciaország – Firenze e) Szerinted melyik nép vagy város játéka hasonlít leginkább a mai labdarúgáshoz? Válaszodat a szövegből vett, ugyanazon városra/népre vonatkozó 2 példa segítségével indokold! A választott nép vagy város: ...................................... Indoklás: f) Döntsd el a teljes szöveg alapján, hogy az alábbi állítások igazak-e vagy hamisak! Húzd alá a helyes választ! A) A szövegben leírt összes szabályt figyelembe véve tilos a labdát kézzel érinteni. IGAZ – HAMIS B) A játékosok feladatmegosztása csak 1895-től vette kezdetét. IGAZ – HAMIS C) A pálya pontos méretét először Angliában szabályozták. IGAZ – HAMIS g) Melyik bekezdés illusztrációi lehetnének az alábbi képek? Írd a bekezdés sorszámát a kép mellé! A) A bekezdés száma: …… B) A bekezdés száma: …… C) A bekezdés száma: ……

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 10634

Sokszor felmerül a kérdés, hogy szükség van-e manapság a felső tagozaton a nyomtatott tankönyvekre. 10–12 mondatos fogalmazásodban fejtsd ki erről a véleményedet, mutass be 2-2 érvet a nyomtatott tankönyv használata mellett és ellen! A saját álláspontodat is fogalmazd meg: Neked szükséged van a nyomtatott tankönyveidre? Figyelem! A 4 mondatnál rövidebb fogalmazás nem értékelhető! Ha a fogalmazás nem éri el a 10 mondatot, az jelentős pontlevonással jár. A feladatlapban nem jelölt források a javítási-értékelési útmutatóban szerepelnek.

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 10635

A) Olvasd el a Játsz/ma! című film rövid ismertetőjét, majd oldd meg a feladatokat! A történet egy középkorú bankárról szól, aki születésnapján különleges ajándékot kap: jelentkezik egy játékba, amelynek során nemcsak a környezete, hanem önmaga is halálos veszélybe kerül. a) A film rövid tartalmának ismeretében fogalmazd meg, hogy milyen két értelmezése lehet ennek a játékos címnek: Játsz/ma! 1. értelmezés: ................................................................................................................... 2. értelmezés: ................................................................................................................... b) Az egyik értelmezés esetén a cím helyesírása nem tökéletes. Írd le hibátlan helyesírással az értelmezésnek megfelelő igealakot! B) Lázár Ervin Szerelmes történet című elbeszéléséből idézünk egy részletet, amelyben az író játékos szóalkotással furcsa foglalkozásneveket hozott létre. Találd ki, melyek lehettek az eredeti foglalkozásnevek, amelyeket szándékosan kevert össze párosával az író. Írj le tetszés szerint ezek közül négy eredeti foglalkozásnevet! „Mesterembereket ide! – kiáltott a taláros, és már futottak is a dobosok, döbb-döbb- dibb-döbb, dobolták városszerte: Mesteremberek a városházára! Jöttek is, futottak. Bázánfűtők, kadogosok; ékszártók és szíjgyerészek; esztászok és bányergályosok; sziszerészek, műgetelők; lacsirendezők és kokatosok meg villauzok és kalanyszerelők és kuboltók meg tűzikosok.” Az eredeti foglalkozásnevek: c) .......................................................

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 10677

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! A pizza története (1) A pizza az általános közhiedelem szerint olasz eredetű étel, valójában a pizza alapja, e a lepénykenyér múltja 10–12000 évre, a kőkorszakig nyúlik vissza. A lepénykenyér őrölt gabonalisztből és vízből összegyúrt, laposra eldolgozott, forró kövön átsütött kenyérféle volt. Az ókori babilóniaiak és egyiptomiak is ezt a módszert alkalmazták, de ők már kemencét is használtak a tészta kisütéséhez. A mai értelemben vett pizza őse a görögöktől, etruszkoktól, ill. a rómaiaktól származik, ők tejszínnel vonták be, olívaolajjal, mézzel, esetleg datolyával és különféle fűszerekkel ízesítették a lepényt. Ezeket az ókori pizzákat még fehér pizzának is nevezzük. (2) Magának a pizza szónak az eredete is homályba vész. A kultúrtörténészek és a nyelvészek ebben nem tudnak megegyezni. Egyesek a germán (longobárd) bizzo (harapás), mások a latin picea (hamu) vagy a görög pitta (kövön sütés) szóból származtatják, ez utóbbi a lepény sütési módjára utalna. Végül vannak, akik az olasz pizzicare (szakítás, tépés) alakra esküsznek, mivel a tésztát ilyesféle mozdulatokkal készítik. (3) A pizza történetében az igazi áttörést a paradicsom megjelenése hozta. Ezt a zöldséget a XVI. században hozták át Amerikából Európába. Eleinte mérgezőnek hitték, és csak dísznövényként termesztették, később a szegények kényszerből megkóstolták, és nemhogy mérgezőnek, hanem nagyon is ízletesnek találták, ezért a lepénykenyerükre rakták, olívaolajjal, szalonnával és sajttal ízesítették. Főleg Nápoly környékén terjedt el, az ide látogatók mint helyi különlegességet kóstolhatták meg. Ezt a „Pizza Napoletana”-t először a XVIII. század elején Vincenzo Corrado, Emmanuele di Francavilla herceg főszakácsa említi a nápolyi ételekről szóló értekezésében. A 19. századra a pizza kiforrta magát, olyannyira, hogy 1830-ban megnyílt Nápoly első pizzériája, az Antica Pizzeria Port’Alba, amelynek elődje már 1738 óta készítette feltéttel a kerek kenyérlepényeket. (4) A mai pizza is Nápolyhoz és egy helyi pizzakészítő mester, Raffaele Esposito nevéhez köthető. A Nápolyba látogató olasz királyi pár, I. Umberto (1844–1900) és felesége, Savoyai Margit (1851–1926) a jeles mestert bízta meg egy pizzakülönlegesség elkészítésével. Ez a specialitás volt a királynéról elnevezett Margherita pizza, ami zöld (bazsalikom), fehér (mozzarella) és piros (paradicsom) színeivel az olasz nemzeti lobogót idézte. A pizza ezzel elindult hódító útjára Itáliában. Megjelentek az utcai standok, a mozgóárusok, és megkezdődött a megrendelők egyéni ízlése szerint elkészített pizzák házhoz szállítása is. (5) Ebben az időben, a XIX. század végén, a nagyszámú olasz bevándorló révén a pizza meghonosodott az Egyesült Államokban is, ahonnan később elterjedt az egész világon. Az első amerikai pizzériát Gennaro Lombardi nyitotta meg 1905-ben New Yorkban, a Spring Street 53-1/2 szám alatt. A pizza mára – a német eredetű hamburgerrel együtt – elterjedt az egész világon, így Magyarországon is. a) Melyik bekezdéshez illenek az alábbi fejezetcímek? Írd a bekezdés számát a címek mellé! A pizza világhódító útja .................. Tépik, sütik, harapják .................. Egy királyi pizza története .................. Döntsd el a szöveg alapján, hogy igazak vagy hamisak az alábbi állítások! A helyes választ húzd alá! b) Amerika az olaszoknak köszönheti a paradicsom megismerését. IGAZ – HAMIS c) Az első pizzéria New Yorkban nyílt meg. IGAZ – HAMIS d) A nápolyi pizzát először Emmanuele di Francavilla említi egyik értekezésében. IGAZ – HAMIS e) Számozással tedd időrendbe az alábbi eseményeket! A számokat írd az események mellé! Kezdd a legkorábbival! Lombardi pizzériát nyit Amerikában. .................. Megnyílik az Antica Pizzeria Port’Alba. .................. Megszületik a Margherita pizza. .................. f) Fogalmazd meg a szöveg segítségével, miért nevezzük az ókori kenyérlepényeket fehér pizzának! g) Idézd azt a mondatrészletet, amelyik a pizza és az olasz zászló kapcsolatáról szól!

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 11132

A tanév egyik legjobban várt eseménye az osztálykirándulás. Te fontosnak tartod ezt a programot? Válaszolj erre a kérdésre 10–12 mondatos fogalmazásodban! Válaszodat 3 érvvel támaszd alá, érveidben szerepeljen saját élményre való utalás is! Figyelem! A 4 mondatnál rövidebb fogalmazás nem értékelhető! Ha a fogalmazás nem éri el a 10 mondatot, az jelentős pontlevonással jár.

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 11133

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Bretagne megkövült katonái (1) Az angliai Stonehenge-ről sokan hallottak már, a Bretagne-ban lévő Carnacról azonban jóval kevesebben – pedig nem véletlenül emlegetik úgy: „a francia Stonehenge”. A Nantes-tól mintegy száznegyven kilométerre északnyugatra eső település hamisítatlan breton kisváros (lakosainak száma alig 4200 fő), de határában a csiszolt kőkorszaki Európa építészet- és művészettörténetének egyik csodája látható: csaknem háromezer, kézzel faragott, egymás mellé állított kőtömb. Látványuk festői és érdekfeszítő. Az együttes körül ugyanis legalább annyi a kérdés, mint a biztos válasz. (2) A bbc.com cikke szerint a mérések során kiderült, hogy a legalacsonyabb kő magassága fél méter, a legmagasabb viszont négyméteres óriás. A tömbök súlya jellemzően öt és tíz tonna között változik. A legrégebbi darabok időszámításunk előtt 4500-ban kerülhettek a helyükre, és valamennyi itt található kő anyaga gránit. Annak idején a közelben – negyven-ötven kilométerre – található bányákból fejtették. Ha ezen adatokat összevetjük a Stonehenge jellemzőivel, azt találjuk, hogy az angliai kőgyűrű ezer évvel fiatalabb, mint a carnaci kősorok, száznál is kevesebb elemből áll, és nem helyben bányászható, hanem a távolból hozatott tömbök alkotják. (3) És hogy mi célt szolgálhatott e kiterjedt kőegyüttes? Egyes elképzelések szerint határjelző volt, szimbolikus és konkrét értelemben egyaránt jelölte, hol ér véget a szárazföld, és hol kezdődik az Atlanti-óceán partvidéke. Mások szerint földrengés-érzékelő létesítmény lehetett. Megint mások úgy vélik, druidák használhatták a maguk szertartásaihoz. A legvalószínűbb magyarázat azonban úgy szól: építői a Hold járását és a csillagok állását tanulmányozták a tömbök között. (4) Az együttes rejtelmei persze legendákat is szültek. Az egyik – amely az Artúr-mondakör darabjaként is felfogható – úgy tudja, hogy Merlin, a varázsló változtatott kővé egy, a partvidéken felbukkanó római légiót. A keresztény változat szerint egy szent tette ugyanezt. A tömbök tehát nem mások, mint egykorvolt katonák – és a fegyelmezetten sorakozó köveket elnézve nem nehéz megérteni, hogy látványuk annak idején miért keltette ezt a képzetet a befogadókban. Egyébként nemcsak állókövek (vagyis az Asterix és Obelix kalandjait bemutató képregényekből is ismert menhirek) találhatók itt, hanem kősírok (dolmenek) és sírhalmok (tumulusok) is. Előbbieket két vagy több azonos magasságú kő alkotja, melyeket a tetejükre fektetett vízszintes zárókő fog össze; utóbbiak piramisszerűen a kövek fölé emelkedő, sírt rejtő földhalmok. (5) E ritka kultúrkincs a terület első, 1870-es komolyabb feltárása óta turisták tömegeit vonzza a térségbe. A látogatók száma idővel olyannyira megemelkedett, hogy a kilencvenes években korlátozó intézkedéseket kellett bevezetni: tavasztól őszig csakis fizetős, vezetett túrák keretében lehet megtekinteni a köveket, ám októbertől márciusig ki-ki maga járhatja be a területet. a) Töltsd ki az alábbi összehasonlító táblázatot a két kőegyüttesről! Ügyelj a különbségekre! Stonehenge Bretagne, Carnac Melyik országban található? Kb. hány db kőtömb alkotja? b) Hogyan kapcsolódik a szöveg címe a kövek történetéhez? Válaszodat 1–2 mondatban fogalmazd meg! (Bretagne megkövült katonái) Döntsd el a szöveg alapján, hogy igazak vagy hamisak-e az alábbi állítások! A helyes választ húzd alá! c) A carnaci kőtenger régebbi, mint a stonehenge-i. IGAZ – HAMIS d) Stonehenge köveit kb. 40–50 km távolságra lévő bányákból fejtették. IGAZ – HAMIS e) A carnaci kőmező januárban ingyen és szabadon látogatható. IGAZ – HAMIS f) Párosítsd az alábbi képeket a 4. bekezdésben szereplő régészeti fogalmakkal! Írd a kép sorszámát a neki megfelelő fogalom mellé! menhir: ……… dolmen: ……… tumulus: ……… 1. 2. 3.

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 11222

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Paár Ádám: Jókai Mór a moziban (1) A 19–20. század fordulóján alig akadt olyan olvasni szerető ember Magyarországon, aki ne Jókai Mór művein nevelkedett volna. Jöhettek-mehettek politikai rendszerek, kormányok, uralkodó eszmék, Jókai néhány magyar és külföldi kortársával (Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Jules Verne, id. Alexandre Dumas, Karl May) stabilan tartotta helyét az olvasási statisztikai listák első harmadában, de Jókai ezen a körön belül is mindig i a lista első néhány helyezettje közt szerepelt. Ázsiója csak az 1980-as években kezdett megkopni, de ez bizonyos mértékig érthető, hiszen a külföldi kortárs irodalom és a televízió mindinkább erősen harapófogóba zárták a 19. századi klasszikus magyar irodalom nagyjait. (2) Jókai megérte a mozi születését, mi több, rajongott az új technikáért. 1895-ös nizzai és genovai tartózkodásakor meglátogatott egy filmszínházat, és elragadtatott hangon számolt be az élményről: „Csodálatos egy valami ezek a mozgó képek, amelyek, mint a bogarak a fehér falon, másznak.” Az író megsejtette a színes kép feltalálását, és úgy gondolta, ha ilyen irányba fejlődik a technika, akkor még nagyobb lesz a film hatása a közönségre. Levelében megfogalmazta a reményét, hogy a film mielőbb eljut Pestre. (3) Jókai, mint annyi mindenben, látnoknak bizonyult: a levél után tizenhárom és a halála (1904) után négy évvel alakult meg az első magyar filmvállalat, a Projectograph. Egyik alapítója, Ungerleider Mór, egy élelmes kávéház-tulajdonos, a Velence kávéház gazdája 1898-tól rendszeres vetítéseket rendezett vendégei számára. Ezek még életképek, híradófelvételek voltak. Jókai életében elkészült az első magyar film, A tánc (1901), amely mozgóképfelvétel volt Pekár Gyula író táncról szóló előadásának illusztrálására. Először rövid részletek, tömegjelenetek, híradófelvételek követték egymást a filmvetítéseken, majd megérett az idő és a közönség ízlése az összefüggő történetre. A közönség mesét kívánt. S ki lett volna alkalmas erre, ha nem az, akit már életében a nemzet mesemondójának tartottak?! (4) 1915–1920 között tíz Jókai-feldolgozás készült, többek között olyan alkotásokból, mint a Mire megvénülünk, Az arany ember, A szerelem bolondjai, a Fekete gyémántok. Az 1916-os Mire megvénülünk megdöntött egy addigi rekordot: ez volt a magyar filmművészet első hosszú játékfilmje. Jókai indirekt módon hozzájárult a magyar filmgyártás szemléletváltásához és technológiai útkereséséhez: a Jókai-alkotásokhoz nem volt elég a belső jelenetek forgatása, ki kellett menni a terepre, olykor veszélyes körülmények közé. Az 1917-es Fekete gyémántokat Salgótarján közelében, valódi bányában forgatták, négy és fél kilométerre a föld alatt, és egy baleset kis híján veszélyeztette a stáb életét. (5) Sokszor fölvetődik a kérdés, mi szükség egy történet újbóli leforgatására. Ez fennáll a fenti Jókai-regényekkel kapcsolatban is, mert mindegyiket leforgatták újból a későbbiek során – némelyiket kétszer is. A kérdés azért értelmetlen, mert egy film nemcsak történet, hanem művészi, sőt technikai és gazdasági produktumként lenyomata egy adott kornak, a technikai fejlettségi szintnek, a korszellemnek, az eszméknek, a színészi játékstílusnak és még sok minden másnak. (Magyaróra VII. évfolyam 1. szám, 2025. március, 36. o.) Válaszolj dátumokkal! a) Az első magyar filmvállalat létrejöttének éve: ………… b) A rendszeres híradófelvétel-vetítések kezdetének éve (Velence kávéház): ………… Oldd meg a feladatokat! c) A szöveg bekezdéseihez témajelölő címeket társítottunk. A következőkben ezek közül adunk meg néhányat. A megadott címek egyike nem illeszthető bele a szövegbe. Húzd alá azt a címet, amelyik nem lehet tartalomjelölő része valamelyik bekezdésnek! Megfilmesített regények A kávéházak története Egy páratlan olvasottságú író d) Az első bekezdésben szerepel egy idegen szó: ázsió. Húzd alá az itt felsoroltak közül azt a három szót, amelyek helyettesíthetnék ezt a kifejezést! tekintély – árfolyam – megbecsültség – elismertség – leértékelés – hiány Igaz vagy hamis? Írd a táblázat megfelelő helyére, a megállapítások után, hogy a szöveg alapján hamisak (H) vagy igazak (I)! Megállapítás I/H e) Kezdetben a vetített anyag irodalmi művekre támaszkodott. f) Jókai Mór írásai még a 20. század nagy részében is népszerűek voltak. g) Azért kell újra és újra filmet készíteni ugyanabból a történetből, mert az idők során mind a technika, mind a színészi játék veszít a színvonalából. Az alábbi képek a magyar mozitörténet jeles állomásait illusztrálják. Írd a képek melletti vonalra, hogy ezen állomások, események miért kiemelkedőek, azaz miben elsők! h) .......................................................................................................................................... i) .......................................................................................................................................... j) ..........................................................................................................................................

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 11670